Túlnépesedésről szóló SF-klasszikust adott ki a Galaktika
2015. november 07. 08:25
Megjelent a Galaktikánál John Brunner Hugo- és Brit SF-díjas, 1968-ban kiadott regénye, a Zanzibár. A 2010-es évek túlnépesedett, társadalmi feszültségekkel teli világában két New York-i fiatalember keresi a helyét, aztán történelemformáló eseményekbe keverednek bele.
2015. november 07. 08:25
p
0
0
5
Mentés
Túlnépesedésről szóló klasszikus regényt adott ki a Galaktika: John Brunner 1968-ban megjelent, Zanzibár című regénye annak idején a Hugo- és a Brit SF-díjat is begyűjtötte. Itt bele lehet olvasni a regénybe, amiről ezt írja róla a kiadó:
„A 20. század elején a statisztikusok azt mondták, a Föld akkori teljes népessége elférne a Wight-szigeten. 1968-ban már csak egy duplaakkora szárazulaton fért volna el mindenki, mondjuk Man szigetén. Mai, több mint 7 milliárd főt számláló emberiségünknek Zanzibár teljes területére lenne szüksége, és még akkor is vizes lenne néhányunk lába.
A 2010-es évek túlnépesedett, társadalmi feszültségekkel teli világában két New York-i fiatalember keresi a helyét. Akaratukon kívül keverednek bele történelemformáló eseményekbe, melyek a bolygó elmaradottabb területeiről kiindulva alapjaiban fogják megrengetni a nemzetközi gazdaság és politika felépítményét, kihatva a Föld minden lakójának életére. És hogy a dolgok tovább bonyolódjanak, az egyik nagyvállalat megalkot egy öntudattal bíró szuperszámítógépet…
John Brunner Hugo- és Brit SF-díjas, monumentális regénye hol kémtörténetre emlékeztet, hol John Dos Passos társadalmi panorámáit idézi, megelőlegezve William Gibson Neurománcát és még tucatnyi, később íródott SF-művet. Jóslatai a megjelenése óta eltelt évtizedek alatt bámulatos számban váltak valóra, az elharapózó iskolai erőszaktól és terrorakcióktól kezdve, Kína szuperhatalommá válásán és az európai országok unióba tömörülésén keresztül, egészen a biotechnológia előretöréséig és az egyneműek kapcsolatának széles körű elfogadásáig. Nem véletlenül válogatták be minden idők 100 legjobb SF-regénye közé.”
Sok más mellett világirodalmi podcastsorozatot indítanak, könyvklubokat szerveznek, és idén is kiosztják a Libri irodalmi díjakat. Ludvig Orsolya Stefanie-t, a cégcsoport marketingés kommunikációs igazgatóját kérdeztük.
Lovecraft hagyatéka számos módon és formában újraéledt már, azonban a kozmikus horror ezen adaptációk között mindig a fantázia birodalmában maradt. Egészen mostanáig, amikor Arkham árnyait magunk is megismerhetjük.
Mi történik, ha egy domonkos nővér, akinek szenvedélye a közgazdaságtan, összeereszti Aquinói Szent Tamást a 21. század piaci valóságával? Megszületik a Summa oeconomiae, amelyben filozófia, teológia, gazdaság és gyakorlati tapasztalatok találkoznak.
Elgondolkodtál már azon, hogy mit tennél Winston Smith bőrében, Óceánia polgáraként? Miképp reagálnál az angszocra? Mert állítólag a Nagy Testvér szeret téged. Csak nem érzed.
Önök tudták, hogy a Harcosok klubja egy filmcím? Tényleg? Micsoda meglepetés.
p
0
0
2
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 5 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Letya
2015. november 28. 18:57
A fenti számításod helyes, azonban Zanzibárról van szó, ami 1651 km2, azaz (2013-as adat szerint) 7,125 milliárd emberrel számolva 4,31 emberre jut 1m2, azaz ha csak 4 ember fér el 1m2-en, akkor egy részük valóban a tengerben kénytelen állni Zanzibár szárazföldje helyett.
Valamint számoljunk azzal is, hogy egy ember oxigénszükségletének előállításához átlagosan 3 fa szükséges. És hol vannak még az egyéb légszennyezők, valamint az élelem előállítására szükséges területek?